|
A start a kilátóval egyvonalban van, ami a hegy legmagasabb pontja. Innen egy füves lejtő kezdődik egy pár jól észrevehető, nagy kővel
tűzdelve. Erről a részről egy éles balkanyarral befordulunk az igazipályára
(régebben itt volt a rajt). Innentől jóval szűkebb terepen haladunk szinte végig és változik a talaj
összetétele is. A füves részt földes, avaros és köves talaj váltja |
 |
| föl. Az erdősrész második kanyarja már komoly fejtörést okozhat a versenyzőknek, mert egy nagyon nehezen megállapítható féktávval rendelkező balkanyarról van szó. Ezen túljutva egy jobb-bal-jobb kanyarkombináció után jön egy kis ugrás a fák között, ahol ekkor már komoly tempóval haladhatunk. A következő jelentősebb szakasz az erdő- |
 |
ből kiérve kezdődik, ahol egy pár nagyobb kő és gyökér akadályoz, majd egy szűk, vályús rész következik éles kanyarokkal, ami gyakorlatilag egy nagy vízmosás. Innentől egy épített rész következik a pálya egyetlen ugratójával és egy tekerős szakasszal, ami átvisz a pálya második felére. A talaj itt újra füves és apró kövekkel van tele. Ha sikeresen végigtekertük ezt a részt, ismét lejteni kezd a pálya. Sok tempós kanyarkombináció következik és a pálya nagyon szűk lesz (kb 1 méter). Innentől a célig már csak kövek borítják a pályát, épp ezért megnő a defektveszély! Az alsó részen már csak a helyes féktáv felmérésén múlik minden, mivel itt a nagy tempójú egyenesek után visszafordító kanyarok következnek. Az utolsó ilyen kanyar után már látni a pálya végét jelentő |
| egyenest, itt érhető el a legnagyobb sebesség az egész hegyen. De ezután megint a féktávot kell figyelni, mert a legnagyobb sebesség után jön a legveszélyesebb pont egy kis hupli személyében. Erről akár 5-6 m-t |
| is lehet repülni, de az ugrás közben a pálya enyhén jobbra kanyarodik és aki erre nem figyel, könnyen fának csapódhat. A sikeres ugrást követően két jobb kanyar következik, az első egy lejtőre fordul, a második pedig már magára a célvonalra. Összefoglalva: Amire végig figyelni kell, az a rengeteg kő, mert egy esetleges defekttel már nem lehet |
 |
pályacsúcsot gurulni (ez gondolom érthető), valamint nem célszerű a „kamikaze” stílus sem, mert nagyon könnyű hibázni a pályán, amit a nyom szélén figyelő fák rögtön jutalmaznak is! |
| Hütter Attila |